2012. november 2., péntek

Pilisszentiváni Helytörténeti Közhasznú Egyesület

Az Egyesület 2007. novemberében alakult, azzal a céllal, hogy Pilisszentiván múltjának minél teljesebb körű feltárásával foglalkozzon. Ezen belül kiemelten kezelik az egész pilisi szénmedence még fellelhető emlékeinek feltárását, közzétételét. Természetesen ugyanolyan figyelmet fordítanak a mai Németország különböző területeiről betelepített ősök eredetének és életének kutatására, de minden, a falu múltjával, lakosságával és életével kapcsolatos írott és íratlan emlékeket gyűjtenek és archiválnak.
 
Honlapjukon rengeteg régi fotó, képeslap, családtörténet található - ajánlom mindenki figyelmébe:  www.szentivanihke.hu , http://pilisiszenbanyak.lapunk.hu/
 
 
 
 

2012. október 31., szerda

Novemberi szokások, ünnepek

Elérkezett a november, lassan beköszönt a tél.. Mivel foglalatoskodtak őseink ebben az időszakban, milyen szokások alakultak ki az ünnep körül?

"A parasztház lecsendesedett. A földekről mindent betakarítottak és behordták. Novemberrel megjöttek az esős, ködös napok is. Néha ilyenkor már havazott is, és a hópelyhek fehér takaróba burkolták a természetet. A vándormadarak már elrepültek, és gyakran fúj barátságtalan szél. Mihelyt a fehér takaró mindent beborított, előkerülek a szánkók. De az első hó hamar eltűnik, így a korán érkezett fehér szőnyeg általában csak a gyerekek néhány órás vidám szórakozásához volt elegendő.
A parasztok az év utolsó két hónapjában általában otthon vannak, így több idejük van arra, hogy esténként találkozzanak egymással. Az édesapa javítgatta a szerszámokat, az édesanya kukoricát morzsolt, és közben mesélt a gyerekeknek, vagy pedig a tollfosztásban segített.
Ez idő tájt is jól meg kellett figyelni az időjárást, mert meg lehetett belőle határozni az elkövetkezendő hónapok időjárását.
„Amilyen az idő Katalinkor, olyan lesz az egész télen."
„Amilyen a december, olyan a június."
„Ha december sötét, nem napos és tiszta, akkor termékeny év következik."
 
Mindenszentek, Halottak napja
November elsején van Mindenszentek ünnepe. A keresztény naptárban ez mindig ünnepnap volt. Ezen a napon, vagy már előtte, az emberek meglátogatják halottaikat a temetőben. Imádkoznak értük és gyertyát gyújtanak a sírjukon. Gyertyafény ragyogja be az egész temetőt.
Az esti szentmisét a temetőben tartják. A rákövetkező halottak napján az emberek a reggeli misére mentek és utána gyakran ismét felkeresték a temetőt. Katalin napjától (november 25.) egészen szilveszterig nem tartottak bálokat, esküvőket és táncrendezvényeket.
Táncos esték ugyan nem voltak, de a fiatalok, az asszonyok és a férfiak is lehetőséget kerestek arra, hogy kellemesen múlassák az időt. Vörösváron nem volt fonó, de a legények és lányok házaknál találkoztak, társasjátékokat játszottak, az asszonyok meséltek és énekeltek, szórakoztatták a legényeket és a lányokat. A férfiak általában kártyáztak."

(Forrás: Fogarasy-Fetter Mihály Pilisvörösvár története és néprajza című könyve)

 

Solymáron a következőképpen ünnepelték a Mindenszenteket és Halottak napját:
 
"Erre az alkalomra minden család maga készítette el a koszorúit szerettei sírjára. A koszorúkötő asszony néha 20 - 30 koszorút is kötött, egész rúddal vitte ki a temetőbe, hogy rég elhunyt szerettei, ismerősei sírját feldíszítse. Ezeket a koszorúkat soha nem pénzért készítette. Megemlítendő azonban, hogy Solymáron nemcsak egy koszorúkötő működött, hanem többen is végezték ezt a munkát. Különösen nagyobb temetéseknél a sok megrendelést egy ember nem is tudta volna elvégezni. Tulajdonképpen majdnem minden háziasszony értett a koszorúkötéshez, amit halottak napján be is bizonyítottak, mert a kertjükben nevelt krizantémból és örökzöldekből valamennyi hozzátartozó és rokon sírjára kötöttek koszorút, s így egy- egy sírra néha 5-6 koszorú is került.
A halottak napját megelőző Mindszentek ünnepe, a Húsvét vasárnaphoz hasonlóan a gyermekek ünnepe is. Ezen a napon a keresztszülők ugyancsak ajándékcsomagot küldenek a keresztgyermekeknek, melyben mézeskalács, fonott kalács, csokoládé, narancs (a háború alatt, mivel narancsot nem lehetett kapni, szép nagy alma) volt.
Az ajándékot a keresztanya vitte a keresztgyerekeknek, ünneplőbe öltözve, kendőbe csomagolva. Persze, ha neki is volt már gyermeke, hazafelé vihette az ő gyermekének készített ajándékcsomagot. Húsvétkor, az előre megbeszélt terv szerint a másik keresztanya került sorra a küldetés végrehajtásánál. Ha a keresztgyerekek már nagyobbak voltak, úgy az ajándékot már ők vihették és hozhatták.
A szokás jelentőségéhez megemlítendő, hogy Húsvét és Mindenszentek előtti vasárnapon, a Templom téren mézeskalácsosok ütöttek sátrat, ahol meg le-hetet venni az eljövendő ajándékozáshoz szükséges mézeskalács csomagokat, csokoládét és egyéb édességet. "
(Forrás: www.solymar.hu)
 

2012. október 30., kedd

Ligeti Cseperedő Óvoda Pilisvörösvár / Zrínyi utca


Óvodai nevelésünk célja, feladatai
Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével /ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek gondozását is/.
Ezeken túl óvodánk oktatási és nevelési programja felvállalja egyrészt a német nemzetiségi hagyományok ápolását, illetve a német nyelv megismerését, megszerettetését; másrészt az általános értékek továbbadását a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés ne iskolás módon és módszerekkel, verbális úton valósuljon meg, hanem tapasztalati síkon, játékosan történjék.
Óvodánk kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, mely mindkét nyelv (magyar és német) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységformáiban, a két nyelv használata érvényesül.
Az óvodáskorú gyermeket hihetetlen és fáradhatatlan megfigyelőképesség, éles felfogás, gazdag fantáziavilág, élénk képzelőerő, képi látásmód és konkrét gondolkodás jellemzi. Az óvodások igen fogékonyak mindenre, így a nyelvre is. A nyelv bevezetésekor el kell érnünk, hogy figyelmüket felkeltsük és a későbbiekben meg is tartsuk. Elsősorban a gyermek érdeklődésére, élénk fantáziájára és érzelemgazdagságára építünk.
Célunk
A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerése, és a kulturális hagyományok átörökítése.
A német nemzetiségi nevelés feladata, hogy:
- a gyermekek számára anyanyelvi környezetet biztosítson.
- ápolja és fejlessze a sváb életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat.
- segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.
Óvodánkban törekszünk arra, hogy minél teljesebbé váljon a német nyelven folyó kommunikáció.
A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást.
Óvodánk rendelkezik nemzetiségi tánccsoporttal is, a táncot szakképzett nemzetiségi táncpedagógus gyakorolja a gyermekekkel. Ezek a gyermekek később a Pilisvörösvári Nemzetiségi Tánccsoport aktív tagjai lesznek.
 

Alapelveink
1. A gyermekcsoportokban a gyermeki személyiség optimális fejlődése a játéktevékenységen belül spontán és irányított tanulással, valamint az egyéb tevékenységi formákkal biztosított.
2. A gyermeknek az együttes tevékenység, a mozgás és a szerepjátszás iránti igényéhez az óvónő természetes légkörben teremtheti meg a csoportban az egyedül játszás, a szabad játszás, a közös és irányított játék feltételeit.
3. A vegyes csoportokban az óvónő - mint modell - biztos nyelvtudása mellett, az utánzás révén, érvényesül a "nagyobb", fejlettebb gyermekek pozitív hatása is.
4. A különböző játékfajtákba ágyazott, élmények megfelelő érzelmi telítettséget biztosítanak a csoportban valamennyi gyermek számára.
5. A gyermeki kíváncsiság, új iránti fogékonysága előfeltétele annak, hogy a gyermek az élmények befogadójává és az élményfeldolgozás során a spontán vagy az irányított tanulás aktív részesévé váljék.
6. Az életkornak megfelelő mozgáskultúra elsajátítása is alapja annak, hogy a gyermek vidám, kiegyensúlyozott, érdeklődő és tevékeny legyen.
7. A korai kétnyelvűség a gyermeki kifejezőkészség gyorsabb fejlődésében, az egészséges alkalmazkodóképesség kialakulásában és a gyermek problémamegoldó gondolkodásának fejlődésében is megmutatkozik.
Az óvodánkban szervezett különböző programok (kirándulások, sportprogramok, rendezvények) színesítik az óvodai életet, formálják a közösséget; tapasztalatot, új ismereteket nyújtanak a gyermekek számára.
Őszi kirándulás, Szüreti felvonulás
Alma bál ( vidám lovagi torna az óvoda udvarán)
Halloween-party ( maskarás, vidám bolondozás)
Mikulás, Karácsony ( öt csoport együtt ünnepel )
Farsangi bál a Művészetek Házában
Március 15. ( csoportonként )
Húsvét ( csoportonként )
Május 1. ( május-fa állítás )
Anyák napja ( csoportonként )
Gyermeknapi kirándulás
 
Ezeken a programokon megjelenő gyermekműsorokon mindkét nyelv azonos hangsúlyt kap. A gyermekjátékok, mondókák, dalok, német és sváb nyelven is színpadra kerülnek. A farsangi bálon a gyermekek sváb zenére mulatnak, az óvó nénik különböző tánclépéseket tanítanak.
 
Évek óta rendszeresen részt veszünk a Kinderlieder und Tänze című fesztiválon, melyen több óvodával együtt bemutatjuk a nemzetiségi nevelés során megtanult táncokat, játékokat. Ez jó tanulási lehetőség a gyermekek és az óvónők számára is, hisz élvezettel, örömmel figyeljük egymás műsorát. Lehetőségünk van a különböző települések tájnyelvének megismerésére is. Óvodásaink a fellépések során büszkén viselik intézményünk nemzetiségi ruháját.
 
Nagy sikerrel szerepelünk a Nemzetiségi héten, ahol zömében sváb nyelvű műsort adunk, de beépítjük a mai, modern gyermekdalokat, játékokat is. Valljuk, hogy a nyelv megszerettetése, az identitástudat megalapozása ezeken a vidám, a mai gyermekekhez közelálló dalokon, mozgásos, táncos játékokon keresztül is remekül megvalósítható.
 
A nemzetiségi óvónők munkáját, szakmai fejlődését a német munkaközösség segíti, ahol mód van ötletek, tapasztalatok cseréjére is.
Több alkalommal szerveztünk a környékbeli települések óvónőinek is külföldi vendégoktatóval nyelvi, szakmai képzést.
 
 

2012. október 29., hétfő

Megnyugvás /Solymár

A Megnyugvás című 5 perces film a solymári németség identitását fogalmazza meg. Sokan nem tudják értelmezni a kettős identitás fogalmát. Mit jelent magyarnak lenni svábként, vagy svábnak lenni magyarként? A válasz pedig igen egyszerű, legalábbis az alkotó, Milbich Tamás szerint: svábnak lenni itt a Pilisben a hazát jelenti. A klasszikus értelemben vett solymári életérzés elválaszthatatlanul összefonódott a hitélettel, a vallásossággal. A solymári sváb öntudat egyik legfontosabb színtere, identitásának mondhatni legfontosabb táptalaja a Mária-kultuszban született barokk templom, és az ott megélt hitélet volt. A solymáriak a templomban, az egykori búcsújáróhelyen tudtak azokká válni, amik. 1946 tragikus eseményei éppen a fejekben, a lélekben vágták szét azt a köldökzsínórt, ami fontos szerepet játszott az akkori emberek identitásában. Az hovatartozás fontos kapaszkodó a XXI. századi embernek. A múlt és jelent szorosan összefügg, mégha teljesen más világot is élünk. A szürreális képi világgal megfogalmazott film ezt tárja elénk.
A kisfilmet az alábbi linken tekinthetik meg:

2012. október 28., vasárnap

Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Tánccsoport

A tánccsoport 1994 áprilisában alakult, Osztheimer Gabriella vezetésével. A művészeti irányítást Wittman Marianna végezte, később Rádler Henriett, aki jelenleg az együttes vezetője. 2005-2006-ban Urbanics László volt a művészeti vezető. Zenei kíséretüket 2001  óta a lelkes szentiváni fiatalokból álló Pilistaler Echo adja.
A csoport alapító tagjainak többsége már 10-15 éves táncos múlttal rendelkezett. Legtöbbjük a több évtizede fennálló Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes tagja volt, ahol a méltán elismert Wenczl József vezetésével és koreográfiáival sok elismerést szereztek. Az összeszokott társasághoz itt Szentivánon több új fiatal is csatlakozott. Az együttes tagjai főként pilisszentivániak és pilisvörösváriak, de van solymári és más községbeli is.
Mostanra repertoárukban már 20 kompozíció szerepel. A németen kívül, magyar és osztrák zenére is táncolnak, az ahhoz illő ruhákban. Nemcsak kész „anyagból” dolgoznak, Rádler Henriett több saját táncunk megálmodója. Nagyon érdekesek az olyan koreográfiák, melyek a hagyományok felhasználásával és hazai zeneanyaggal készültek. Ilyen a „Farsangtemetés”. Az énekkarral van egy közös műsoruk is a „Svábbál”.
Az immár 13 éves tánccsoport mozgalmas múlttal rendelkezik. 1996-ban az Országos Nemzetiségi Néptáncversenyen 6. helyezést, 1999-ben Arany Diplomát szereztek, 1999-ben a Heimatmelodie-ban is szerepeltünk.
Több olyan községi rendezvény van, melyeken már többéves hagyomány a tánccsoport fellépése is, ezek a farsangi bál és a Szentiván nap.
A májusfaállítást, a május elsejei zenés ébresztést és a délutáni műsor összeállítását is minden évben ők szervezik. Országszerte több olyan község is van, ahol visszatérő vendégek, évente több alkalommal lépnek fel az ország különböző szegleteiben és külföldön is. 
Több alkalommal részt vettek a németországi testvérfalu, Marktleugast hagyományos augusztusi „Strassenfest”-jén. Németországban ezen kívül szerepeltek még Backnang-ban, Mosbach-ban Karlsruhe-ben, de műsorukkal eljutottak Franciaországba és Ausztriába is.
1994-től 6 évig az általános iskola alsó és felső tagozatából egy-egy csoport gyerekkel próbálták megszerettetni a néptáncot és ovis csoportot is szerveztek.
Nagyon jó közösséggé formálódott a társaság. Sokan itt ismerték meg életük párját, azonban a családalapítással járó gondok, gyerekek születése, a családi otthon megteremtésének nehézségeiből adódott, hogy mostanra már a régi tagokból csak kevesen maradtak.

Nehézséget okoz az utánpótlás, ezért minden kedves érdeklődőt, táncolni vágyót szívesen fogadnak!

Honlap: www.svabtanc.hu
Facebook: http://www.facebook.com/#!/groups/104387672931939/?fref=ts


 

Kattintás