2012. december 6., csütörtök

A Pilisvörösvári Vegyeskórus fellépése a Nemzetiségi Délutánon

Idén is megrendezték az immár hagyományossá vált  Nemzetiségi Délutánt Pilisvörösváron a Német Nemzetiségi Önkormányzat szevezésében. A nagy sikerű rendezvényen a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus is fellépett:
 

2012. december 4., kedd

Lustige Zwerge Német Nemzetiségi Óvoda Solymár


„ A legfontosabb, amit
egy gyereknek adhatunk
a gyökerek és a szárnyak.”
 
Az ember nem élhet úgy, hogy elfelejti vagy megtagadja gyökereit. A gyerekeinknek tudniuk kell, hogy honnan jöttünk, hogy kik voltak az őseink, ismerniük kell hagyományainkat, szokásainkat. Ez azért is fontos, mert köztudott, hogy az a nemzetiség maradhat fenn, amely hagyományát nemcsak ápolja, megőrzi, hanem aki továbbadja. Ehhez a családokon kívül jól működő intézményrendszer is kell.
Magyarországon a Nemzetiségi Önkormányzatok megalakulásával nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetiségi nevelés, Solymáron is megfogalmazódott, hogy a nemzetiségi iskola mellett nemzetiségi óvodára is szüksége lenne a falunak. Ennek a feltételeit teremtette meg a Nemzetiségi Önkormányzat azzal, hogy 2005 szeptemberében átvette óvodánk fenntartói jogát a Települési Önkormányzattól. Az, hogy idáig eljutottunk nem kevés munkának köszönhető, nem volt könnyű, de megérte. A siker talán annak köszönhető, hogy az óvoda dolgozói és a Nemzetiségi Önkormányzat tagjai összefogtak és egymást támogatva, segítve elértük célunkat, ami az volt, hogy a Mátyás utcai óvodában egy nemzetiségi óvoda működjön.
 
Az óvoda mindennapi életét, úgy alakítjuk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Ezért választottuk mottónknak:
 „Itt minden érted van,
   érezd jó magad.”
 
Óvodánk célkitűzése a gyermekek életkori sajátosságaira építve ápolja a német nemzetiségi hagyományokat, szokásokat, megalapozza a kétnyelvű identitástudat kialakulását. A nap folyamán a gyermekek sok-sok játékos, színes tevékenységen vesznek részt. A gyerekek azt hiszik, hogy egy jót játszunk, pedig ezek tudatosan felépített foglalkozások, amik a gyermek fejlődését, ismereteinek gyarapodását segítik.
Ügyelünk, hogy a gyermekek mindkét nyelven ismereteket szerezzenek, amit úgy érünk el, hogy egy-egy témakört magyarul is és németül is feldolgozunk. Törekszünk a nyelvhez való pozitív viszony, a passzív szókincs kialakítására ezzel elősegítve az iskola nemzetiségi oktatását. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a családok magyarul beszélnek gyermekeikkel, ezért a német nyelvet idegen nyelvként tanulják. Általában inkább megértik, mint használják a német nyelvet. Tapasztalataink szerint nagy csoport évvégére vagy az iskolára érnek meg az óvodában tanultak.
Ezt bizonyítják az iskolai visszajelzések, hogy a „Lustigés” gyerekekre lehet számítani, erős, aktív magot alkotnak az osztályokban.
 
A hagyományok ápolását nagyon fontosnak tartja az óvoda.
A hagyományőrzést segíti, hogy a gyermekek eredeti solymári mondókákat, dalokat, játékokat sajátítanak el. Tánctanulás közben  megismerkednek a német nemzetiségi tánckultúrával, zenével. Az ünnepeinket a nemzetiségi hagyományok szerint szervezzük. Év folyamán több alkalommal a szülőket is meghívjuk: Szüreti felvonulás, Márton nap, Karácsony, Anyák napja, Lustige Zwerge fesztivál, ahol gyermekeink mindkét nyelven egy kis ízelítőt adnak abból, amit megtanultak. A nemzetiségi ünnepeken az óvoda nagycsoportosai a régi solymári óvodás viseletben jelennek meg.
Részt veszünk a falu nemzetiségi ünnepein, állandó kapcsolatot tartunk a Solymári Helytörténeti Múzeummal.
Az óvodában megjelennek a nemzetiség tárgyi emlékei is: fényképek, nemzetiségi viseletbe öltözött babák, régi játékok, eszközök.
Az óvoda külső megjelenésében is tükrözi a nemzetiségi jelleget. A kiírások kétnyelvűek.
Nagy segítséget jelent az óvónők nemzetiségi származása, hiszen gyermekkoruktól kezdve ezen a kultúrán és hagyományrendszeren nőttünk fel nyilván való, hogy könnyebben tudjuk ezt továbbadni.
 
Óvodánkban három vegyes csoport működik, 86 gyerekkel, 3-7 éves korig együtt vannak a testvérek, unokatestvérek, barátok, ezzel is erősítve az otthonos, családias légkört. A vegyes életkorú gyermekcsoportok nagy segítséget jelentenek a nyelvi nevelésben is, hiszen a kisebbek a nagyobbaktól tanulnak.
 
2010-ben megvalósult régi álmunk, birtokba vehettük kibővített, felújított óvodánkat, ahol még több lehetőségünk van, hogy nevelésünket még hatékonyabbá tegyük. Továbbképzéseken új nyelvtanítási módszereket sajátítottunk el, amit beépítettünk nevelési rendszerünkbe. Reméljük, ezeket is kamatoztatni tudjuk majd. Nagyobb lehetőségünk van arra, hogy egy óvodás gyermek életkori sajátosságának megfelelő témaköröket több szempontból, többféle eszközzel dolgozzuk fel, hogy a gyerekek mindent megtapasztaljanak, kipróbálhassák magukat, mert úgy érzem ezek a „szárnyak”, amit a legelején említettem.
 
Úgy szeretnénk dolgozni, hogy ezzel elismerést szerezzünk a Nemzetiségi Önkormányzatnak, Solymárnak. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy szorgalmas, becsületes, falujukat szerető kis emberkéket neveljünk, akik büszkék nemzetiségi származásukra. Nagyon boldoggá tesz bennünket, amikor évek múltán viszont látjuk volt gyerekeinket egy tánccsoportban, zenekarban, német versenyen, stb. Úgy érezzük, hogy ebben óvodánknak is szerepe volt és lesz ezután is.
 
Pakó Károlyné
óvodavezető
 
 
 
 
 

2012. december 3., hétfő

"Kriaz Kaut! Grüß Gott!"


Egy hiánypótló és a maga nemében egyedülálló könyvet szeretnék a kedves Olvasó figyelmébe ajánlani.
A két szerzőnek, Andrusch-Fóti Máriának és dr. Müller Mártának az volt a fő célja a könyv megírásával, hogy őseink nyelvjárása megmaradjon a következő generációknak.
A könyv két nagy részből áll: egy leckerészből, melyben, az iskolai évnek megfelelően 10 lecke található, valamint egy függelékből – azért ilyen a szerkezete, mert elsősorban nemzetiségi iskoláknak, diákoknak készült, de minden generáció haszonnal forgathatja.
A szövegek, leckék az alábbi témákat járják körül: üdvözlés, ősz és szüret, Mindenszentek és Márton-nap, advent és karácsony, farsang, tavasz, nagyhét és húsvét, nevek és becézésük, kenyérsütés valamint egy séta a vörösvári Kálvárián.
A leckék, valamint a szólások, közmondások vörösvári bajor nyelvjárásban és német köznyelven is íródtak, pont azért, hogy aki nem ismeri s vörösvári dialektust, a német nyelv által könnyebben megértse. A helytörténeti megjegyzések (pl. kenyérsütés, öltözködés) azonban magyarul vannak leírva, hiszen a leckék ezen részében nem a nyelvi forma a legfontosabb, hanem a régi világ gondolatai, szokásai.
Bár jelenleg nem kapható a könyv, bízom benne, hogy hamarosan újból kiadják és hozzájuthat mindenki.
A pilisvörösvári Városi Könyvtárban is le lett adva belőle pár példány, az érdeklődők onnan is kikölcsönözhetik.


 

Kattintás