2012. november 17., szombat

Nemzetiségi sarok a solymári iskolában


Nemzetiségi sarkot avattak a Márton-napi rendezvények részeként a solymári általános iskolában (hivatalos, rövidebb nevén a Hunyadi Mátyás Többcélú Oktatási Intézményben), hogy ily módon is hangsúlyosabbá tegyék a létesítmény és az ott folyó oktatás nemzetiségi jellegét. Az iskola központi épületének bejáratánál kialakított sarokban a solymári viselet jellemző ruhadarabjait és viseleti elemeit ismerhetik meg a diákok, de a tervek szerint kiállítanak itt majd más, a helyi hagyományokat megjelenítő tárgyakat, kiegészítőket is, kirakati babák segítségével mutatva be azok helyes használatát. Radnai Erika igazgatóhelyettes külön is biztatta a gyerekeket arra, hogy ha odahaza találnak valami olyan régi solymári emléket, amit szívesen bemutatnának ugyanitt, vigyék be az iskolába bátran, hiszen a nemzetiségi sarkot nem állandó, hanem „élő” kiállításnak szánják.

 
 
Zolcsák István iskolaigazgató a rövid megnyitójában arról beszélt, hogy az iskola életében is bekövetkeznek időnként pozitív események, és ilyennek minősítette ezt a délelőtti alkalmat is, amikor egy értékes kis területtel gazdagodott az intézmény, az ott dolgozók és az ott tanulók örömére. Őt követve Schokátzné Tallér Mária tanárnő, mint a nemzetiségi sarok egyik kezdeményezője beszélt a nemzetiségi sarok létrejöttéről, amivel – mint mondta – sokak régi álma vált valóra, hiszen ezáltal is egyértelműbbé válhat az iskola arculata. A kivitelezésben részt vevők segítségét Radnai Erika köszönte meg, méltatva az ötletadó Schokátzné és Gutmayer Jánosné javaslatait, az igazgató és az önkormányzat segítőkészségét és Gutmayer Antal gondnok gyors és precíz munkáját.
 
Az igazgatóhelyettes asszony elmondta: akkor, amikor az iskola arra vállalkozik, hogy nemzetiségi oktatásban részesíti az arra jelentkező diákjait, akkor valójában arra vállalkozik, hogy bemutasson valamit a múltból – márpedig a tanórákon átadható ismeretanyag csak egy része a képzésnek, a nemzetiségi kultúra egyéb részleteit a hagyományok apró elemeinek megőrzésével és megismertetésével lehet továbbadni. Erre szolgált példaként többek között maga a megnyitó rendezvény meghívója is, amelynek minden példányára egy-egy darabka került ugyanazokból a rózsákból, amelyekből a kiállításon látható kislány fején lévő koszorú is készült.

 
Radnai Erika beszélt arról is, hogy az ő kisfia, aki szintén nemzetiségi képzésben tanul, nagyon szerencsés helyzetben van, mert olyan nagymamája van, aki ezeket a hagyományokat tovább tudja adni számára, és meg tudja osztani vele a gyerekkori emlékeit, tapasztalatait akkor is, ha például nemzetiségi versmondó, prózamondó versenyre készül. Nem csoda hát, hogy a beszédek után épp a harmadikos Ortner Ádám lépett a jelen lévő vendégek és diákok elé, és eredeti solymári viseletben adott elő egy verset arról, milyen az, amikor a nyelvjárás összetalálkozik a Hochdeutsch-csal, az iskolában tanított német nyelvvel. A megnyitó műsorban közreműködött még a hatodikos Papp András és a negyedikes Pitz János trombitán, a nemzetiségi sarkot pedig a hatodikos Bartha Dorottya és Kamuti Laura nyitotta meg a nemzetiszínű, illetve a solymári zászló fehér-kék színeit megjelenítő szalagok átvágásával.
 

(A beszámolóért és a képekért köszönet Hegedűs Andrásnak!)
 

2012. november 13., kedd

Solymári Hétlépés Tánccsoport / Siebenschritt Tanzgruppe

A csoport 1983-ban alakult lelkes fiatalokból, akik a magyarországi német nemzetiség hagyományainak ápolását tűzték ki célul. A hagyományőrző táncokon kívül, nagy sikerrel állítunk színpadra népszokásokat, különböző élethelyzeteket és rendezünk hagyományőrző bálokat. A csoport legnagyobb szabású rendezvénye, az évente megrendezésre kerülő szüreti felvonulás és mulatság, ami egyre nagyobb látogatottságnak örvend.
Minden évben számos helyi, vidéki és külföldi fellépésnek teszünk eleget és programjainktól függően bárhol szívesen táncolunk. A nemzetiségi hagyományok ápolása mellett, a csoport szívesen táncolja a különböző magyar tájegységek táncait, repertoárunk mintegy felét teszi ki magyar néptánc.
Az együttes fennállása alatt több eredményt értünk el, és számos rangos rendezvényen is részt vehettünk. A legutóbbi sikerünket 2011-ben, a Német Nemzetiségi Néptánccsoportok VII. Országos Fesztiválján értük el, ahol a fesztivál díj mellett fellépési lehetőséget kaptunk a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján a pécsi Kodály Központban, ahol tovább erősítettük Solymár hírnevét.
Ezen eredményeink elérése érdekében hetente két próbát tartunk az Apáczai János Művelődési Házban (kedd 19 óra, csütörtök 19.30 óra).
Kis közösségünk Solymár Nagyközség Önkormányzatának támogatásával, az Apáczai Csere János Művelődési Ház szárnyai alatt, valamint a község lakóinak közreműködésével dolgozik lelkesen, szeretettel a néphagyományok ápolásán.
 
 
 

2012. november 11., vasárnap

Búcsúbáli forgatag Pilisszentivánon


Jó hangulatban telt idén a pilisszentiváni német nemzetiségi önkormányzat búcsúbálja: bár a hírek szerint sokan tartottak attól, hogy a községi fúvószenekar muzsikájára nem lehet úgy mulatni, mint a környékbeli hagyományos báli zenékre, ez fényesen igazolta az aggályok alaptalanságát. Persze ennek érdekében a zenészek is alaposan kitettek magukért, de olyan jól felfűtötték a hangulatot, hogy már röviddel a kezdés után szinte megtelt a táncparkett. Azoknak, akik számára nem volt elegendő bátorítás a többiek jókedve, a német nemzetiségi tánccsoport rövid bemutatója igyekezett kedvet teremteni a tánchoz, ezután pedig a táncosok maguk is elvegyültek a báli forgatagban.
Éjfél előtt méltán csigázta fel a bálozók kedélyét a tombola, amelyre a község számos üzlete és vállalkozója ajánlott fel kisebb-nagyobb csomagokat, olyannyira, hogy a húzást két fordulóban kellett lebonyolítani az ajándékok nagy száma miatt.
Összességében profin szervezett, jól sikerült bálon vehetett részt ezen az estén Pilisszentiván apraja-nagyja, bánhatja, aki kihagyta.
 


 
A beszámolóért és a fotókért köszönet Hegedűs Andrásnak!
 

Kattintás