Solymári Magazin februári szám

A Solymári Magazin februári száma már kapható, benne az alábbi nemzetiségi témákkal:

Nagy megtiszteltetés érte nemrégiben Solymár német nemzetiségi lakóit, és az egész települést, hiszen alig néhány héttel azután, hogy az Országgyűlés – szinte egyhangú döntéssel elfogadott határozattal – emléknapot alapított a magyarországi németek kitelepítésének emlékére, a legelső ezzel kapcsolatos országos megemlékezés helyszínéül épp a solymári kitelepítési emlékmű környezetét választották, a száznál több érintett település és öt potenciálisan alkalmasnak ítélt helyszín közül. A január 19-i emléknapról blogunk is beszámolt, a Solymári Magazin februári száma azonban most két oldalas, színes képriportot jelentetett meg az eseményről, csaknem teljes terjedelmében idézve Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter és Ritter Imre, a Pest megyei német önkormányzat elnöke Solymáron elmondott beszédeit is.

Ehhez az emléknaphoz kötődve szerveztek saját programot a solymári német nemzetiségi szervezetek is, egy nappal az országos rendezvény előtt: ennek keretében egy történelmi témájú előadással és egy 14 éve forgatott dokumentumfilm levetítésével igyekeztek felidézni az 1946-os kitelepítés hangulatát, és válaszokat keresni a történtek okaira. A rendezvény előadója Stelczer Péter solymári amatőr történész volt, aki egyebek közt elmondta: immár biztosra vehető, hogy a hamis történelemoktatás által sugalltakkal ellentétben nem a potsdami konferencia miatt került sor a hazai németség nagy részének kitelepítésére: a konferencia valójában csak rábólintott az akkori magyar politikai elit határozott kívánságára. A Solymári Magazin olvasói a februári lapszámból megismerhetik az előadás főbb részleteit is.

Hutweide, Krautgarten, Aussatz, Mittelteilung: ezekkel a régi solymári dűlőnevekkel még ma is gyakran találkozhatnak a solymáriak a községi térképeken, vagy éppen a falugyűlések vitái során. A XIX. század solymári térképei azonban arról tanúskodnak, hogy akkoriban 3-4 tucatnyinál is több hasonló név volt használatban a község területén, némelyiknek ma már a jelentését is nehéz kibogozni, más részük pedig egyszerűen csak „eltűnt”, kikopott a közhasználatból. A Solymári Magazin most arra tesz kísérletet, hogy a XIX. század második felében készült összeírások segítségével megpróbálja összegyűjteni az egykori, nagyobb dűlők elnevezéseit, és magyarázatot találjon e nevek létrejöttére.

A fentieken túl még számos olyan témát tartogat az újság ezen lapszáma is, amely nemcsak a solymári, de a környék más településeiről érkező, nemzetiségi kötődésű lakosok számára is érdekes és hírértékű lehet. A hazai német önkormányzatok országos gálaműsorán például a solymári iskola nemzetiségi tánccsoportja működhetett közre – erről képriport szerepel a lapban –, a község nemzetiségi oktatással is foglalkozó óvodáinak egyike pedig kitüntető címet nyert el nemrég, s már nem először. Az ugyancsak Solymáron élő „Gasztroangyal”, Borbás Marcsi többek közt arról is beszélt, milyen tervei vannak a hazai nemzetiségek gasztrokultúrájának bemutatására, és a környék lapjai közül elsőként a Solymári Magazin februári számában olvasható interjú a pilisvörösvári tankerület igazgatójával is.

A Solymári Magazin megtalálható Solymár fontosabb üzleteiben és a facebook-on is!