Konyhai hagyományok- főzőtanfolyam Szentivánon

Mit is főztek őseink? Milyen nyersanyagokat használtak? Hogyan főztek? Ebből mit vehetünk át és adhatunk tovább utódainknak?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Pilisszentiván Német Nemzetiségi Önkormányzata, amikor 2008-ban útjára indította a sváb főzőtanfolyamot. Az alapgondolat a szentiváni főzési hagyományok megmentése volt, ugyanis elegünk volt a nemzetközi gyorsételekből, amelyek ráadásul egészségtelenek is. Az akkori NNÖ négy tagja, akik mellesleg gyakorló háziasszonyok is, szerettek volna idősebb háziasszonyoktól még annyi receptet és konyhai fogást átvenni és átörökíteni, amennyit még lehet.

A tanfolyam nyolc éve folyik az iskola tankonyhájában, és 2015. március 28-án, most húsvét előtt volt a 15. főzési alkalom. A tavaly októberben megválasztott új NNÖ 33 éves átlagéletkora ellenére nagyon hagyománytisztelő és úgy döntött, hogy tovább folytatja ezt a jól bevált tanfolyamot.

Kik is főznek? Egyrészt két tapasztalt háziasszony, Wippelhauser Andrásné és Brandhuber Jánosné, az állandó szakácsnők, és alkalmanként meghívunk olyan idős asszonyt, aki egy-egy étel elkészítésének specialistája. Például tavaly adventkor Ziegler Annus néni mutatta meg, hogyan kell elkészíteni a hájas fánkot. Másrészt a résztvevők is főznek, mert nem ám csak úgy van, hogy ülünk és nézzük a szakácsot, mint a tévé előtt. Mindenki tevékenyen közreműködik nem csak a főzésben és evésben, hanem utána a takarításban is. Igen örvendetes, hogy sok anyuka elhozza a csemetéit is, akik különösen tésztadagasztásban jeleskednek.

Mit is főzünk, mit is sütünk? Ötfogásos menüt biztosan nem, hiszen nagyanyáink korában nem voltak különleges hozzávalók, de idejük sem volt, hogy a házi, kerti és szántóföldi munkák közben sokat foglalkozzanak a főzéssel. Tehát azt főzték, amit az udvarban, a konyhakertben és a földön maguk megtermeltek: gabonát, kukoricát, krumplit, káposztát, répát, almát, körtét, cseresznyét, szilvát, tejterméket, tojást, csirke- és sertéshúst. Nagyon jól értettek hozzá, hogy kevés hozzávalóból sokszínű menüt varázsoljanak az asztalra. Krumplistésztából készült például a bablevesbe való gombóc, a szilvás gombóc és a zsírban sült krumpliflekli. Ha tésztát gyúrtak, abból is sokféle étel került az asztalra: zsírozott leves (opksmojceni supn), káposztás cvekedli, babos, mákos, grízes, krumplis vagy túrós tészta. De ha ünnepi édességről volt szó, akkor nem takarékoskodtak az idővel: a Mindenszentekre készített fonott kalácsnál kivárták, amíg a tészta jó nagyra kel, és a rétest is kézzel nyújtották. Mindezeket az ételeket már elkészítettük a főzőtanfolyamon.

Hogy is csináljuk? Lazán és vidáman. A NNÖ az anyagbeszerzésre 10.000,- forintot ad, a konyhát, az edényt és a konyhai eszközöket ingyen használhatjuk, és a szakácsnők, a képviselők is ingyen dolgoznak, egyszerűen azért, mert kedvük telik benne. Így aztán a résztvevőknek semmit sem kell fizetniük. Reggel kilenckor megbeszéljük a recepteket és a munkafolyamatokat, aztán mindenki munkához lát, senkit sem kell külön megkérni. Hiszen a résztvevők többnyire rutinos háziasszonyok. Végül szépen megterítjük az asztalt és kényelmesen megesszük, amit sütöttünk és főztünk. Legutóbb sertéstarjából készítettünk vadast, majd négyféle smarni elfogyasztásával zártuk a jól sikerült tanfolyamot.

Mirk Mária