Solymári Magazin augusztusi szám

Megjelent a Solymári Magazin augusztusi száma, kis ízelítő a tartalomból:

Vörösvári Újság júliusi szám

Megérkezett a Vörösvári Újság júliusi száma a boltokba, az alábbi nemzetiségi témákkal:

Szentiváni Újság júliusi szám

Kapható a Szentiváni Újság júliusi száma, többek között az alábbi érdekes cikkekkel:

Solymári Magazin júliusi szám

Már kapható a boltokban a Solymári Magazin júliusi száma, kis ízelítő a tartalomból:

Vörösvári Újság júniusi szám

Már kapható a Vörösvári Újság júniusi száma, többek között az alábbi témákkal:

Szentiváni Újság júniusi szám

A Szentiváni Újság júniusi száma már kedden kapható lesz, egy kis ízelítő a tartalomból:

Solymári Magazin júniusi szám

Már kapható a Solymári Magazin júniusi száma:

Solymári Magazin áprilisi szám

Megjelent a Solymári Magazin áprilisi száma, többek között az alábbi nemzetiségi témákkal:

Vörösvári Újság márciusi szám

A Vörösvári Újság márciusi száma már kapható:

Szentiváni Újság márciusi szám

Megjelent a Szentiváni Újság márciusi száma, kis ízelítő a tartalomból:

Solymári Magazin márciusi szám

Megjelent a Solymári Magazin márciusi száma, benne az alábbi témákkal:

151 évvel ezelőtt, 1862. március 30-án történt Solymár történetének legnagyobb tűzvésze, melyről a helytörténeti könyvek és feldolgozások úgyszólván egyöntetűen az a képzetet sugallják, hogy a katasztrófa áldozatául esett paplakban minden addig feljegyzett adat és dokumentum elpusztult. A Solymári Magazin tévhitromboló sorozatának keretében most arról olvashatnak, hogy valójában mi is igaz ebből a képzetből, és milyen esélyeik vannak azoknak, akik mondjuk a családjuk történetének kutatásához keresnének a XIX. század első feléből – vagy akár még régebbről – származó feljegyzéseket.

Vörösvári Újság februári szám

Február 22-én, pénteken jelent meg a Vörösvári Újság februári száma. 

Szentiváni Újság februári szám

 Egy kis ízelítő a Szentiváni Újság februári számából:

Solymári Magazin februári szám

A Solymári Magazin februári száma már kapható, benne az alábbi nemzetiségi témákkal:

Nagy megtiszteltetés érte nemrégiben Solymár német nemzetiségi lakóit, és az egész települést, hiszen alig néhány héttel azután, hogy az Országgyűlés – szinte egyhangú döntéssel elfogadott határozattal – emléknapot alapított a magyarországi németek kitelepítésének emlékére, a legelső ezzel kapcsolatos országos megemlékezés helyszínéül épp a solymári kitelepítési emlékmű környezetét választották, a száznál több érintett település és öt potenciálisan alkalmasnak ítélt helyszín közül. A január 19-i emléknapról blogunk is beszámolt, a Solymári Magazin februári száma azonban most két oldalas, színes képriportot jelentetett meg az eseményről, csaknem teljes terjedelmében idézve Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter és Ritter Imre, a Pest megyei német önkormányzat elnöke Solymáron elmondott beszédeit is.

Ehhez az emléknaphoz kötődve szerveztek saját programot a solymári német nemzetiségi szervezetek is, egy nappal az országos rendezvény előtt: ennek keretében egy történelmi témájú előadással és egy 14 éve forgatott dokumentumfilm levetítésével igyekeztek felidézni az 1946-os kitelepítés hangulatát, és válaszokat keresni a történtek okaira. A rendezvény előadója Stelczer Péter solymári amatőr történész volt, aki egyebek közt elmondta: immár biztosra vehető, hogy a hamis történelemoktatás által sugalltakkal ellentétben nem a potsdami konferencia miatt került sor a hazai németség nagy részének kitelepítésére: a konferencia valójában csak rábólintott az akkori magyar politikai elit határozott kívánságára. A Solymári Magazin olvasói a februári lapszámból megismerhetik az előadás főbb részleteit is.

Hutweide, Krautgarten, Aussatz, Mittelteilung: ezekkel a régi solymári dűlőnevekkel még ma is gyakran találkozhatnak a solymáriak a községi térképeken, vagy éppen a falugyűlések vitái során. A XIX. század solymári térképei azonban arról tanúskodnak, hogy akkoriban 3-4 tucatnyinál is több hasonló név volt használatban a község területén, némelyiknek ma már a jelentését is nehéz kibogozni, más részük pedig egyszerűen csak „eltűnt”, kikopott a közhasználatból. A Solymári Magazin most arra tesz kísérletet, hogy a XIX. század második felében készült összeírások segítségével megpróbálja összegyűjteni az egykori, nagyobb dűlők elnevezéseit, és magyarázatot találjon e nevek létrejöttére.

A fentieken túl még számos olyan témát tartogat az újság ezen lapszáma is, amely nemcsak a solymári, de a környék más településeiről érkező, nemzetiségi kötődésű lakosok számára is érdekes és hírértékű lehet. A hazai német önkormányzatok országos gálaműsorán például a solymári iskola nemzetiségi tánccsoportja működhetett közre – erről képriport szerepel a lapban –, a község nemzetiségi oktatással is foglalkozó óvodáinak egyike pedig kitüntető címet nyert el nemrég, s már nem először. Az ugyancsak Solymáron élő „Gasztroangyal”, Borbás Marcsi többek közt arról is beszélt, milyen tervei vannak a hazai nemzetiségek gasztrokultúrájának bemutatására, és a környék lapjai közül elsőként a Solymári Magazin februári számában olvasható interjú a pilisvörösvári tankerület igazgatójával is.

A Solymári Magazin megtalálható Solymár fontosabb üzleteiben és a facebook-on is!

Vörösvári Újság januári szám

Egy kis ízelítő a Vörösvári Újság januári számából:

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából cikksorozatot indított az újság, melynek első része Botzheim István írása "Legendarombolás, mítoszteremtés?" címmel. A cikk szerzője arra keres választ, mi lehetett az oka annak, hogy Vörösváron elmaradt a kitelepítés. A következő számokban az emléknapi rendezvényekről is  tudósít a lap, illetve különböző aspektusokból mutatja be a történelmi eseményt. 

 

Érdekes német nyelvű cikket olvashatunk a régi sváb húskonzerválási szokásokról. A második világháború után ritkaságszámba ment, ha egy környékbeli családnak volt hűtőgépe. Hogy tartósították akkor a húsokat? Müller Márta a Schwäbischer Stammtisch segítségével gyűjtötte össze az akkori praktikákat, módszereket.

Képes beszámolót közöl a lap az "A tempo" fúvószenekar hagyományos újévi koncertjéről, mely mint minden évben, idén is teltházat vonzott és nagy sikert aratott. A beszámolóban kis visszatekintés olvasható a zenekar tavalyi fellépéseiről is.

A januári számban olvashatunk még, a hagyományos polgármesteri interjú mellett a járási tankerületekről, az önkormányzati ülésről, a szemétszállítás változásairól, valamint interjút Szlovencsák Péterrel, a Zeneiskola igazgatójával, Manhercz Krisztián junior vízilabdázóval és Lengyel Rebekával, a képzőművészeti tanszék új tanárával. A betlehemkészítésről és a templomi pásztorjátékról képriportban számol be a lap.

Szentiváni Újság januári szám

Megjelent a Szentiváni Újság legújabb száma, kis ízelítő a tartalomból:

Idén nyáron ünnepli Pilisszentiván községe annak a partnerkapcsolatnak a negyedszázados évfordulóját, amelyet az összes magyarországi település tekintetében az elsők között kötöttek meg nyugat-németországi községgel, Marktleugasttal. A pilisszentivániak már most készülnek a 25 éves jubileum júniusi eseményeire, nem csoda, hogy az erről szóló előzetes beszámoló az egyik legfontosabb cikke a Szentiváni Újság januári lapszámában. Kiderül a lapból az is, hogy kikből áll az évfordulós eseménysorozat szervező bizottsága, sőt az olvasók már a tervezett program vázlatából is ízelítőt kaphatnak.

Több olyan pedagógusról is lehetett olvasni az elmúlt években a Szentiváni Újság hasábjain, akik a község 1950-1970 közti legendás tanárgenerációjának tagjai voltak, ez alkalommal pedig Sziván Jánosról közöl megemlékezést a lap, aki többek között igazgató, zenetanár és kultúraszervező is volt a településen. A cikk annak ellenére született meg – olvasói „közkívánatra” –, hogy a példás emberségű tanító születésének vagy halálának mostanában nincs kerek évfordulója; a nagyfokú olvasói érdeklődés viszont előrevetíti, hogy a következő kerek évforduló akár egy időtállóbb emlék állítását is elhozhatja a tanár úr tiszteletére.

Takaró Mihály irodalomtörténész február 7-én Madách Imréről tart majd előadást a szentiváni iskola aulájában, a Szentiváni Újság ennek apropóján közli a Helytörténeti Egyesület azon cikkét, amely a nagy drámaíró pilisszentiváni gyökereit igyekszik felderíteni. Madách ugyanis a környék egyik földesurának, Majthényi Károlynak a leszármazottja volt, édesanyjának pedig biztosan voltak birtokai a Pilisi-medence településein.

Novemberben egy olyan, nemrégiben felfedezett új helytörténeti „leletbe” mélyedhettek bele a Szentiváni Újság olvasói, amely még a helytörténet környékbeli kutatói előtt is szinte ismeretlen volt: egy olyan újság híreibe, amely ezelőtt 85 esztendővel indult meg, az akkori pilisi járás hivatalos lapjaként, és tíz éven keresztül szolgálta az itt élők tájékoztatását. Akkor az első néhány évfolyamba engedett betekintést az újság cikke, most pedig az 1930-36 közötti évek áttekintésével folytatódik a kérdéses hetilap – a Pilishegyvidéki Hírek – fontosabb témáinak, híreinek ismertetése.

Gazdag műsorral köszöntötte a 70 éven felülieket Pilisszentiván önkormányzata a számukra rendezett karácsonyi ünnepségen, ahol a szokottnál jóval többen voltak most azok is, akiket név szerint köszöntöttek, valamilyen konkrét alkalomból. A kerek évfordulót ünneplő nyugdíjas házaspárok közül például nem kevesebb, mint hetet kellett köszönteni ezen a napon: hat pár 50 éve esküdött örök hűséget egymásnak, egy családban pedig több mint 60 éve mondta ki a szülők hű társuknak az azóta is megtartott „igent”. Az ünnepségről képriportban számol be a Szentiváni Újság januári száma.

A Szentiváni Újság kapható a pilisszentiváni üzletekben, valamint Pilisvörösvárott a Görgey utcai CBA-ban!

Vörösvári Újság decemberi szám

Miről olvashatunk a Vörösvári Újság decemberi számában?

Müller Márta német nyelvű interjút készített Manherz Károly professzorral, aki mesél családjáról, gyermekkoráról, a vallás fontosságáról és a német nyelvhez fűződő kapcsolatáról. Megtudhatjuk, hogyan jutott arra a döntésre, hogy germanisztikát tanuljon, hogyan jött létre a Német Nemzetiségi Kutatóközpont, és azt is, mit üzen a fiatal generációnak.

Bogár Erika és Kerekes Gábor képes beszámolóját olvashatjuk a 2012. november 25-én megrendezett nagy sikerű Nemzetiségi Délutánról.

Az idén is nagy sikert aratott sütiversenyről közöl beszámolót a lap, a két győztes sütemény receptjével kiegészítve. A verseny apropóján készült interjú Marlok Andreával, akinek diplomamunkája témájául  a vörösvári hagyományos sváb süteményeket választotta.

Természetesen ezeken kívül is sok érdekes téma, interjú található a decemberi számban, többek között interjú Gromon Istvánnal, beszámoló a november 29-i önkormányzati ülésről és a gerstetteni látogatásról, valamint bemutatkozik a Schwabenkraft zenekar. Informatív cikket olvashatunk a vasúti csomópont építéséről tartott lakossági fórumról, a hátlapon pedig az adventi időszak eseményeiről készült fotóriport kapott helyet.
Ennek a számnak az érdekessége, hogy közepén kiemelhető 2013-as falinaptár kapott helyet, mely a Német Nemzetiségi Önkormányzat főbb programjait tartalmazza.

Solymári Magazin januári szám

Megjelent a Solymári Magazin januári száma,kis ízelítő a tartalomból:

Igen aktív volt Solymáron 2012-ben a német nemzetiség civil élete, hiszen amellett, hogy a nemzetiségi önkormányzat is számos programot szervezett, és ez évben zajlott a nyolcadik német nemzetiségi gyermektánc-fesztivál, több alulról jövő kezdeményezés is valóra vált ebben az időszakban. Ezek egyike volt a több fordulósra tervezett solymári Sváb Fórum, melynek első alkalma az óév utolsó heteiben zajlott. A fórum célja a szervezők szándéka szerint az volt, hogy segítse az együttműködést a nemzetiségi kultúra egyébként jól működő „alappillérei” között, így az első rendezvényen arról esett szó, hogyan tudná még jobban szolgálni a solymári svábság érdekeit a nemzetiségi óvoda, az általános iskola és a nemzetiségi önkormányzat. A Solymári Magazin januári lapszámában részletesen olvashatnak a fórumon elhangzottakról.

A Sváb Fórum első összejövetelével szinte egyazon napon, november 28-án ünnepelhette fennállása huszadik évfordulóját Solymár első jogi személyiséggel is bíró helytörténeti szervezete, az 1970-ben alakult Helytörténeti Társaság által 1992-ben létrehozott Helytörténeti Alapítvány. Az Alapítványnak elévülhetetlen érdemei voltak az elmúlt két évtizedben a község helytörténeti és nemzetiségi kiadványainak megjelentetésében, de nélkülük nem készülhetett volna el az a szoborpár sem, amely mára szinte Solymár jelképévé nőtte ki magát, a katolikus templom előtti téren. Az érdeklődők részletekbe menően is megismerkedhetnek az alapítvány eddigi tevékenységével, a Solymári Magazin januári számából.

Nagy részvét mellett búcsúztatták el családtagjai, volt kollégái, tanítványai és ismerősei a 92. életévében elhunyt Friedrich Ignácné Reményi Margitot, Solymár Manci nénijét, december 8-án. A rubindiplomás pedagógus temetéséről annak idején, rövid hírben blogunk is hírt adott ( Búcsú a solymári hagyományőrzés nagy alakjától ), de a Solymári Magazin januári lapszámában hosszabb beszámoló is olvasható a búcsúztatásról. A lap felidézte a temetést celebráló korábbi solymári plébános, Illéssy Mátyás, valamint a búcsúbeszédeket mondó egykori tanítványok és kollégák búcsúztató gondolatait is, melyekből az elhunyt saját szavai is visszaköszönnek: „ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok”.

Mindezek mellett olvashatnak még a Solymári Magazinban a szokatlanul visszafogott érdeklődés mellett zajlott solymári közmeghallgatásról – ahol azért az alacsony létszám dacára is komoly viták alakultak ki a solymári főtér új parkolási rendjéről –, megismerhetik az olvasók Sós Ágnest, Solymár Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendezőjét, megtudhatják, miért búcsúzik településtől egyszerre két kórus karnagya, és kiderül az is, miért volt tüntetés december első csütörtökén a solymári faluközpontban.

Szentiváni Újság decemberi szám

 

Megjelent a Szentiváni Újság decemberi száma, többek között az alábbi témákkal:

 

 

Saját közmeghallgatást hirdetett ez évben, november végére Pilisszentiván német nemzetiségi önkormányzata, a községi tájház épületébe. A rendezvényen dr. Mirk Mária elnök a szervezet idei tevékenységét és feladatait ismertette, Kőnigné Drevenka Mária a jövő évi tervekről beszélt, és szó esett arról is, hogy 2013-ban lesz a marktleugasti partnerkapcsolat aláírásának negyedszázados évfordulója. A Szentiváni Újság decemberi száma ennek kapcsán részletesen ismerteti a nemzetiségi önkormányzat beszámolóját, és persze a tervezett programokat is.

 

 

Bensőséges megemlékezés zajlott Pilisszentivánon december elsején: a nyugdíjas bányászok szakszervezete, az önkormányzattal és civil szervezetekkel karöltve ekkor tartotta meg a hagyományos Borbála-napi bányászünnepséget. Bár az itt élő svábok kezdetben idegenkedtek a föld alatti munkától, a XIX. századi bányászok tehát még nagyrészt idegenek voltak, idővel a helyiek közül is sokan csatlakoztak hozzájuk: 1946-ban épp ennek köszönhetően kerülte el Pilisszentiván a német kitelepítést. Az ünnepség moderátora dr. Mirk Mária volt, az iskolás Perecz Petra egy szép szavalattal gyönyörködtette a jelenlévőket, a fő szónok pedig dr. Wágner Ferenc volt, akinek ünnepi gondolatait ugyancsak olvashatják a Szentiváni Újság decemberi számában.

 

 

 

Ugyanezen a napon zajlott az öt éve alakult szentiváni helytörténeti egyesület évfordulós rendezvénye is, ahol Gátas Erzsébet ismertette a szervezet eddigi munkáját, Feketéné Ziegler Ágota elnök pedig azt hangsúlyozta: kezdettől fogva cél volt az is, hogy az összegyűjtött anyagot hozzáférhetővé tegyék a nagyközönség számára. Szót kért Szigetiné dr. Tóth Judit, a Pest Megyei Múzeumigazgatóság munkatársa is, aki elmondta: húsz éve még az volt a szokás, hogy a települések jártak a megyei múzeumhoz, hogy helytörténeti anyagokat próbáljanak kérni – mára viszont megfordult a szereposztás, és egyre inkább a múzeum kéri a helyiek segítségét; mint mondta, a szentiváni egyesület és annak honlapja is sokszor nyújtott már segítséget a számukra.

 

 

Akiknek fontosak a hagyományok, nyilván örül annak is, ha valahol új hagyomány születik: Pilisszentivánon ilyen új hagyomány lehet a kolbásztöltő- és pálinkafesztiválból is, amit első alkalommal november 24-én tartottak meg a tájházban. A rendezvényen szinte az összes helyi egyesület képviseltette magát, így kolbásztöltésben kereken tíz csapat mérte össze tudását és felkészültségét, a pálinkabíráló zsűrinek pedig közel 20 párlat közül kellett kiválasztania a legjobbakat. A folytatás pedig biztosra vehető, hiszen a győztes csapatok – a kolbászolimpián a nyugdíjas asszonyok, a pálinkaversenyen pedig a faluszépítők – vándorkupaként vehették át az első helyért járó elismerést.

Solymári Magazin decemberi szám

A decemberi Solymári Magazin már kapható a boltokban, ízelítő a tartalomból:

 

Nagy sikert aratott nemrégiben, solymári és pilisszentiváni fellépéseit követően az északkelet-magyarországi Szerencsen is az egy éve megalakult solymári sváb nyelvű amatőr színjátszó csoport. A Kompanei nevet viselő társulat a zempléni német nemzetiségi „zárványban” élők meghívására utazott el Szerencsre, és a nyáron bemutatott, vidám történetekből álló Lustspiel című darabot vitte el az ottaniaknak, a vártnál sokkal nagyobb tetszést aratva. A Solymári Magazinnak Hartmann–Hellebrandt Hilda, a csoport vezetője és néhány közreműködő beszélt az előadás létrejöttéről, illetve a fogadtatásról, de kiderül a lapból az is, hogy a társulat e hónapban már a harmadik bemutatójára készül Solymáron, valamint Nagykovácsiban.

 

November 16-án, mintegy 25-30 fő jelenlétében tartotta saját közmeghallgatását Solymár német nemzetiségi önkormányzata a Heimatverein–Falukör Egyesület főtéri helyiségében. A gyűlésen Marlokné Cservenyi Magdolna, a nemzetiségi önkormányzat elnöke ismertette a szervezet ez évi tevékenységét és terveit, majd Szeltnerné Winhardt Ildikó, az országos német önkormányzat küldöttje beszélt a nemzetiségeket érintő országos aktualitásokról. Az országos küldött egyebek közt arra bíztatta a kultúrcsoportokat, hogy alakítsanak egyesületeket, hiszen úgy számos esélyük lenne pályázatok elnyerésére. A Solymári Magazin decemberi számában részletesen olvashatnak a közmeghallgatáson elhangzottakról.

 

 

Még egy fontos, s a német nemzetiséget érintő rendezvénye volt az elmúlt hónapban Solymárnak: civil kezdeményezésre november 25-én egy több részesre tervezett sváb vitafórum első „fordulója” zajlott a művelődési házban. A rendezvény érdekessége volt az is, hogy az öt pontból álló napirendet – egy profi moderátor navigálása mellett – maguk a résztvevők alakították, kiscsoportos véleménynyilvánítások formájában. A Solymári Magazin decemberi száma egyelőre rövid hírben számol be a fórumról, az elhangzottakról szóló részletes tudósítás pedig majd a januári számban, illetve a Szepsolymar.hu honlapon lesz olvasható.

Mozgalmasan teltek az őszi hónapok Solymár legnagyobb létszámú zenekara, a Schaumarer Musikanten számára, amely több rendezvényre és fesztiválra is meghívást kapott ebben az időszakban. A Solymári Magazinban rövid összefoglalás olvasható az együttes által átélt élményekről, de hasonló beszámoló olvasható a falu legrégebbi kultúrcsoportjának tekinthető Férfikórus legutóbbi fellépéséről is. Rossz hír a kórus kedvelőinek, hogy népszerű karnagy kisasszonya, Juhász Diána – külföldre való költözése miatt – lemondott karnagyi posztjáról; az újságban a férfikar búcsúzó szavait is olvashatják.

 

November elején, az előre tervezetthez képest csekély csúszással megkezdődött az új solymári új bölcsőde építése, november 30-án pedig megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel is. A ceremónián dr. Szente Kálmán polgármester felidézte, hogy a községben 1993 óta nem működött bölcsőde, habár ez 2009 óta már kötelező lett volna, hiszen Solymár lélekszáma abban az évben átlépte a tízezret. A mostani beruházás a község egyik legnagyobb EU-s pályázati sikerének köszönhetően valósulhat meg, és az önkormányzat reményei szerint 2013 szeptemberétől meg is nyílhat az új bölcsőde a zöldtetős kivitelű épületben. A részletekről ugyancsak a Solymári Magazinban olvashatnak.