Sváb főzőtanfolyam

Szombaton 15 kezdő és tapasztalt háziasszony ismerhette meg néhány régi sváb étel készítésének fortélyait a pilisszentiváni Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében.

 

Wippelhauser Andrásné és Brandhuber Jánosné lelkesen adták tovább tudásukat a résztvevőknek. Megismerhettük a révelszupn (reszelttésztás leves - a receptje már olvasható a blogon), a tinszt fleis (párolt hús), Horthy-lepény, krámütácskel (tepertős pogácsa) és krészti krumbian (pirított krumpli) elkészítésének titkait. Miközben készültek az ételek, sok praktika, tanács is elhangzott -  megtudhattuk például, hogy a jó bejgli titka a házi  zsír, mitől nyúlik szépen a rétes tésztája, mi is az a mülikrein, mitől lesz igazán finom a káposztasaláta.

Jó hangulatban telt a délelőtt, a végén pedig jóízűen elfogyasztottuk a nagyon finomra sikeredett ételeket, néhány karácsonyi dal kíséretében.

 

Ami számomra csalódást okozott, az a fiatal generáció kis létszáma. Sokkal több fiatal háziasszonyra számítottam, hiszen addig lehet tanulni azoktól, akik birtokában vannak nagyszüleink tudásának, amíg még köztünk vannak- ez pedig remek lehetőség volt tapasztalatok, információk, praktikák szerzésére.

Bízom benne, hogy a legközelebbi tanfolyamon, jövő tavasszal megduplázódik az érdeklődők létszáma.

 

Készül a Horthy-lepény...

 

a tinszt fleis...

és a krámütácskel:

Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus

A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus 1989. január 30-án, 18 alapító taggal alakult meg, Pilisvörösvár fennállása 300 éves jubileumi ünnepségeinek idején. A kórust megalakulásakor Hidas György tanár úr vezette, s a kórus kezdetben az általa gyűjtött sváb népdalokat énekelte.

1990-től Neubrandt Ferenc és felesége, Piroska irányítja a kórust. Ők új távlatot nyitottak az énekesek számára, hiszen szívós és fáradhatatlan munkával a kétszólamú német népdalok mellett egyre több klasszikus 4 szólamú kórusművet tanítottak be a kórusnak.
Az énekkar tevékenyen részt vesz a város német nemzetiségi és egyházi hagyományainak ápolásában. Rendszeresen fellépnek a Farsangtemetés, a Májusfaállítás- vagy bontás, a Hősök napi megemlékezés, az évek óta nagy sikerrel megrendezett „Vörösvári Napok” alkalmából a nagytemplomi "búcsúi koncertet" rendezvényen, ahol több rangos pilisvörösvári zenészek, énekesek vendégszereplései gazdagítják műsorunkat, a Szüreti felvonulás, az őszi Német Nemzetiségi Délután rendezvényein. Rendszeres résztvevői a soproni német kulturális hétnek, valamint a német nemzetiségi kórusok számára rendezett egyéb kórustalálkozóknak
Szoros és kölcsönösen jó kapcsolatot ápolnak többek között a pilisszentiváni, a solymári, a budakeszi, a taksonyi, a szendehelyi és a dunaharaszti német nemzetiségi kórusokkal. A kapcsolattartás jegyében több alkalommal rendeztek kórustalálkozót Pilisvörösváron, s eleget tettek más kórusok meghívásainak.
Részt vesznek a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésében is. Nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki pl. a gröbenzelli énekkarral, 2004-ben ők látták vendégül a pilisvörösvári német nemzetiségi vegyeskórust, 2005-ben meg ők voltak vendégei a vegyeskórusnak.
A kórus az elmúlt években több minősítő hangversenyen is részt vett, nagy sikerrel:
2000-ben aranykoszorús helyezést,
2004-ben és 2007-ben dicséretes arany minősítést,
2010-ben  kitüntetéses arany helyezést értünk el.

Az elmúlt bő húsz éve alatt a kórus tagjai baráti társasággá kovácsolódtak. Hitvallásuk: a zene, a dal, a közös éneklés amely nemcsak örömet nyújt, hanem formálja, neveli is az embereket, és így jó szándékú, békés közösséget alkothatunk. A kórustagok sok időt áldozva készülnek fellépéseikre, tanulják az új dalokat. Lelkesen, magas szakmai színvonalon énekelnek, és így a közönséget is magával tudják ragadni. Tevékenységük példaértékű. Vendégszerepléseik során méltón képviselik városunkat.
Karmestereik 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek és fáradoznak a kórusért.
Pilisvörösvár Város Önkormányzata a Német Nemzetiségi Vegyeskórus részére két évtizedes magas színvonalú énekkari tevékenységéért, valamint a német nemzetiségi hagyományok ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkájának elismeréseként Pilisvörösvárért emlékérmetadományozott.
Ezúton is szeretnénk megköszönni jelenlegi szponzoraink támogatását, és örömmel vennénk, ha még többen segítenék munkánkat. 

A közös éneklés nem csak örömet nyújt, hanem formálja, neveli az embereket és így jó szándékú, békés közösséget alkot.

Ezzel a szándékkal és ebben a hitben állunk mindig a Tisztelt Közönség elé.

Minden korosztályból szeretettel várjuk sorainkba az énekelni szeretőket.

 

Honlap: http://nnvp.hu/
 

Kapcsolat:

Lukács Magdolna (kóruselnök)  Telefon: +36 30 773 97 63

email:  lukacs.magdi@t-online.hu
Benedek János (elnökhelyettes, honlap szerkesztője)  Telefon: +36204979914 email: pvvkorus@freemail.hu

 

Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda

A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda (Rákóczi utca 6.) 1973-ban nyitotta meg kapuit. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik.
Óvodánkban négy vegyes életkorú csoport működik, melyben testvérek, rokonok, barátok együtt járhatnak óvodába. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő gyerekek óvodai nevelésében.

A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvodában olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akik életkoruknak megfelelő műveltséggel rendelkeznek, érdeklődnek az őket körülvevő világ iránt, fogékonyak a környezetükben található szépre és jóra. Így váljanak éretté a testi, szociális és értelmi képességek terén a sikeres iskolai beilleszkedésre.

Óvodánk felvállalja a német nyelv és kultúra közvetítését a gyerekek életkori és fejlődési szintjének megfelelően. Célunk könnyebbé tenni számukra az iskolai nyelvtanulást.
1990-ben az óvoda személyi feltételei lehetővé tették, hogy egy kétnyelvű program kerüljön bevezetésre a nevelési-oktatási munkában. Egy német és egy magyar nyelvet közvetítő óvónő dolgozik egy csoportban. Célunk a nyelv személyhez kötése, a gyerekekhez közelálló témák feldolgozása és szituációkra épített mikrocsoportok szervezése. Óvodánkban német munkaközösséget hoztunk létre a nyelvi nevelés színvonalának emelésére, és az óvónők hatékonyabb együttműködése érdekében. Rendszeresen veszünk részt német nyelvterületről érkezett óvodai szakember továbbképzésein.
2004-től a Tempus Közalapítvány által támogatott Socretes Comenius I. közoktatási programban vettünk részt.

 

Célunk, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a német nyelv iránt. A családokkal együtt erősítjük a német nemzetiségi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést, a nemzetiségi identitást. Fontosnak tartjuk, hogy gyerekeink az irodalmi nyelven kívül a vörösvári nyelvjárást is megismerjék, ezért rövid mondókákat, játékokat, dalokat is tanulunk. Óvodai ünnepélyeken, más rendezvényeken a gyerekek svábruhába öltözve adják elő műsorukat.
Óvodánkban nemzetiségi hetet rendezünk, nagyobb hangsúlyt fektetve a hagyományok átörökítésére. Minden nap más tevékenységet tervezünk a gyerekek számára (sütés, tánc, lovaskocsizás, látogatás a Falumúzeumba, kézműves foglalkozás, találkozás idősebb emberekkel).
Óvodánkban állandó kiállítás található olyan tárgyi emlékekből, melyet néhány szülő segítségével hoztunk létre.

 

Honlap: www.nnovi.eu

 

XIII. Regionális Kultúrgála Zsámbékon

Zsámbék egyik iskolája adott otthont ez évben az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége (ÉMNÖSZ) által rendezett XIII. regionális kulturális gálaműsornak, amely a baljóslatú sorszám ellenére mindenfajta hiba és fennakadás nélkül zajlott, november 18-án. Az ÉMNÖSZ által képviselt három megye – Heves, Nógrád és Pest – küldöttjeit már délután két órától táncmuzsika fogadta a rendezvény helyszínén, a biatorbágyi zenekar jóvoltából, majd három órától már a nagyteremben kezdődhetett az esti órákig tartó műsor, többek között zsámbéki, biatorbágyi, érdi, zebegényi és  pilisvörösvári kultúrcsoportok  részvétele mellett (Pilisvörösvárt az Adlersteiner zenekar képviselte).

 

A gálaműsor házigazdája ez évben a zsámbéki Lochberg Regionális Néptáncegyüttes volt, amely ugyan a környék hagyományőrző kultúrcsoportjai között még a fiatalabbak közé tartozik, de talán épp ezért nagyon igyekezett kitenni magáért. Minden érkezőt ünneplő ruhába öltözött fiatal táncoslányok fogadtak, az előtérben kihelyezett több tucatnyi tablóról úgyszólván minden fontosat megtudhattak a jelenlévők az amúgy 95%-os kitelepítéssel sújtott Zsámbék sváb múltjáról, a csoport vezetője, a Solymáron is jól ismert Fuchs Szandra Titanilla pedig profi műsorvezetőket megszégyenítő módon vezényelte le a több mint három órás programot.

 

 

Hagyományosan a gálaműsor félidős szünete előtt került sor az ÉMNÖSZ által évenként megítélt három „életműdíj” kiosztására, melyek közül most mindhárom a Duna innenső partján maradt. Az első kitüntetést a pomázi Heves Ferenc vehette át, a helyiek képviseletében Bechtold Jánost jutalmazták hasonló elismeréssel, harmadikként pedig a térségünkben sem ismeretlen Tázer Pálné Endresz Mária, a piliscsabai német nemzetiségi közélet egyik kiemelkedő aktivitású közszereplője vehetett át ugyanilyen kitüntetést. A rendezvény a Lochberg táncegyüttes műsorával zárult, amely nem kevesebbre vállalkozott, minthogy alig több mint tíz percben bemutatja a zsámbéki németség teljes, kereken 300 esztendős történetét.

 

A tudósításért és a fotókért köszönet Hegedűs Andrásnak!

 

Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Óvoda

Óvodánk Pilisszentiván község önkormányzatának intézménye. 1947-ben épült, majd ahogy a falu növekedett úgy növekedett igény szerint a csoportok száma. A legutolsó csoportbővítés 2002-ben történt, így ma hét csoportban tudjuk fogadni a gyermekeket.
Óvodánkban már 1970 óta folyik német nemzetiségi nyelvi nevelés. Ma mind a hét csoportunkban ismerkednek gyermekeink a német nyelvvel, a Nemzetiségi Irányelvek alapján. Segítjük a gyermekeket a hagyományok megismerésében, azok ápolásában.
Az óvoda Német Nemzetiségi Óvodaként: óvó-védő, szociális, kétnyelvű nevelő, készség fejlesztő, felzárkóztató személyiség fejlesztő funkciót tölt be. 

Pedagógiai koncepciónk:
A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Minden gyermek más, minden gyermeket a maga szintje és képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Óvodánk inkluzív pedagógiai szemlélete az egyénre szabott gyakorlatban, a folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódik. Ennek gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze a differenciálás, amivel biztosítjuk, hogy minden gyermek a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni.

Az óvodai nevelés alapvető kereteiben, a játékot kiemelve, spontán és tervszerű tapasztaláson alapuló tanulással, kétnyelvű környezetben, fejlesztjük a gyermekek készségeit, kompetenciáit, alakítjuk személyiségüket. Ebben a folyamatban a kiindulási alap a gyermek kíváncsisága, mozgásigénye, érdeklődése, mintakövetése, utánzókészsége, kreativitása.
Az óvodások nagyon fogékonyak mindenre, így a nyelvre is. Törekszünk arra, hogy minél teljesebbé váljon a német nyelven folyó kommunikáció, minden nap legyen jelen a gyermekek életében.
Óvodásaink nemzetiségi táncfoglalkozásokon vesznek részt, szakképzett nemzetiségi táncpedagógus vezetésével. Óvodánkban különböző programok is segítik a hagyományok ápolását. A gyermekjátékok, mondókák és dalok, német és sváb nyelven is megjelennek az óvodások műsorában.
Évek óta részt veszünk a Kinderlieder und Tänze című fesztiválon, ahol több óvodával együtt bemutathatjuk kedvelt dalainkat, játékainkat. Ezeken a rendezvényeken intézményünk nemzetiségi ruháit viseljük.
Óvodánkban nemzetiségi napokat tartunk, ahol a tánc és a játékok mellett, sváb ételeket készítünk a gyermekekkel közösen.
Rendezvényeinknek nagy sikere van, melyeken a szülők, a gyermekek és az óvoda dolgozói szívesen részt vesznek.
Programunk osztott és osztatlan csoportban egyaránt alkalmazható. Újszerűsége a készségfejlesztésen alapuló nyelvi nevelés, a gyermekek optimális fejlődése érdekében. Keret feladatokat fogalmazunk meg, melyben az óvodapedagógusok módszertani szabadsága biztosított.
 A gyermek számára úgy teljes „kerek” a világ, ahogyan azt megéli. A felnőtt közvetítésével látja azt szépnek, csúnyának, jónak, rossznak, érzi magát boldognak, boldogtalannak, elégedettnek, elégedetlennek. Ezért meghatározó egészséges fejlődése szempontjából az őt körülvevő felnőttek értékrendszere.

Csoportjaink kedves virágok nevét kapták. Tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk a más-más családi környezetből érkező gyermekeket. A fenyves erdő közelsége tág lehetőséget kínál a természeti környezet megismerésére, megszerettetésére, a környezettudatos életmód megalapozására.

Gyermekképünk:
Olyan gyermekek nevelése, akik kötődnek községünkhöz, környezetükhöz. Akik nyitottak, érdeklődőek, önmagukat értékelni tudják, másokat és a másságot elfogadni képesek, együttműködők.

„Minden lehetséges, amit közöen,
szívvel- lélekkel akarunk.”
/Gorkij/

Honlap: www.ovi.pilisszentivan.hu

 

Szentiváni Újság novemberi szám

Megjelent a novemberi Szentiváni Újság, benne többek között az alábbi érdekességekkel:

 

 

 

December elsején ünnepli fennállása öt éves évfordulóját Pilisszentiván első, 2007 őszén alakult helytörténeti szervezete. A Pilisszentiváni Helytörténeti Közhasznú Egyesület azon helyi közösségek közé tartozik, amely a rendezvények szervezésén felül fontosnak tartja a maradandó értékek létesítését és a meglévők őrzését is, így például nagyrészt az ő nevükhöz fűződik a községben található régi képoszlopok – sváb néven Bildstockok – helyreállítása. Az évforduló apropóján a Szentiváni Újság rövid visszatekintésben eleveníti fel az egyesület eddigi tevékenységét, és megismerkedhetnek az olvasók a szervezet készülő kiadványával, a 180 oldalasra tervezett „Egyszer volt, régen volt” című könyvvel is, melynek megjelenése decemberre várható.

 

 

Nincs unalmasabb a tegnapi újságnál – tartja a közmondás, arra utalva, hogy azokban a hírekben, amiket a minap olvastunk, és még emlékszünk is rájuk, aligha könnyű újból érdekességet találnunk. Ez azonban arra utal, hogy a „tegnapelőtti” újság már ismét érdekes lehet, ha felbukkan a múlt ködéből, főként ha egyik-másik híre ismerős is valahonnan, maga az újság viszont nem járt a kezünkben, így nem is emlékezhetünk a pontos tartalmára. A Szentiváni Újság novemberi számában most egy olyan hetilapról olvashatnak, amely a pilisi régió legizgalmasabb „tegnapelőtti” újságjai közé tartozik, hiszen lapjairól a környék nyolc évtizeddel ezelőtti mindennapjai válnak újra élővé, ráadásul maga a lap szinte teljesen ismeretlen még a helytörténet kutatói előtt is. A cikk apropóját pedig az adja, hogy a kérdéses hetilap első száma pontosan 85 éve, 1927. novemberében került az olvasók kezébe.

 

 

 

 

Bő két év szünet után néhány hete újraindult a Szentiváni Harangszó, a pilisszentiváni római katolikus közösség havonkénti megjelenésűnek tervezett kiadványa. A 16 oldalas, kis alakú, de teljes egészében színes kivitelű első lapszám október első vasárnapján került ki a templomi asztalokra és újságtartó ládákba, ahonnan ingyenesen elvihette bárki a templomlátogatók közül. A továbbiakban – létrehozóinak tervei szerint – ezután is minden hónap első, esetleg második vasárnapján kerülhet majd e kis hitéleti havilap a hívek kezébe; a kezdeményezésről ugyancsak bővebben olvashatnak a novemberi Szentiváni Újság oldalain.

 

 

Önálló megyei értéktárat kíván felállítani Pest megye, amelybe várják az egyes települések javaslatait, erről ugyancsak a Szentiváni Újság novemberi lapszáma számol be. A megyei önkormányzat illetékesei a közeljövőben igyekeznek minél több helyi önkormányzati, egyházi, és társadalmi szervezetet megkeresni a 187 megyei településről, annak érdekében, hogy a segítségükkel minél több helyi érték bekerülhessen a megyei értéktárba. A törvény arra is lehetőséget teremt, hogy a települési önkormányzatok maguk is megalakítsák saját települési értéktár bizottságaikat, amelyek elkészítik a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét.

 

 

Német nemzetiségi hét a pilisvörösvári Széchenyi úti óvodában

A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda Széchenyi úti tagóvodájában november 5. hetében nemzetiségi héttel színesedett az óvodások programja. Az óvoda nevelői és dajkái minden napra tartogattak egy-egy izgalmas programot a kicsiknek. Hétfőn magyar és német nyelű bábszínház várta a gyerkőcöket a tornateremben.
Kedden Stéhli Györgyné Rózsi néni mesélt a régi időkről és hagyományokról.

 

Szerdán nemzetiségi táncházzal színesedett a program.

Csütörtökön egy eredeti sváb receptet sütöttek a gyerekek: flézli készült sok dolgos kéz közreműködésével.

 

Pénteken Szent Márton története elevenedett meg az esti órákban, majd a rendhagyó hetet a lampionos felvonulás zárta. A menetet sváb dalokkal is színesítve vörösvári fúvószenészek vezették. A felvonulás végén minden óvodás Márton-napi libácskát kapott és meleg teát, a felnőttek pedig forralt borral, zsíros kenyérrel a kezükben beszélgethettek még az óvoda udvarán.

 

 

Az igazán jól sikerült nemzetiségi hét végén még egy meglepetés hír is várta az óvodásokat és szüleiket: december 1-ével megkezdődhetnek a sószoba kialakításához szükséges első munkálatok, hála a számtalan nagylelkű felajánlásnak és támogatásnak. A projektről bővebb információról a www.legyensoszobank.blog.hu oldalon számolunk be.

 

 

 

 



Nemzetiségi sarok a solymári iskolában

Nemzetiségi sarkot avattak a Márton-napi rendezvények részeként a solymári általános iskolában (hivatalos, rövidebb nevén a Hunyadi Mátyás Többcélú Oktatási Intézményben), hogy ily módon is hangsúlyosabbá tegyék a létesítmény és az ott folyó oktatás nemzetiségi jellegét. Az iskola központi épületének bejáratánál kialakított sarokban a solymári viselet jellemző ruhadarabjait és viseleti elemeit ismerhetik meg a diákok, de a tervek szerint kiállítanak itt majd más, a helyi hagyományokat megjelenítő tárgyakat, kiegészítőket is, kirakati babák segítségével mutatva be azok helyes használatát. Radnai Erika igazgatóhelyettes külön is biztatta a gyerekeket arra, hogy ha odahaza találnak valami olyan régi solymári emléket, amit szívesen bemutatnának ugyanitt, vigyék be az iskolába bátran, hiszen a nemzetiségi sarkot nem állandó, hanem „élő” kiállításnak szánják.

 

 

Zolcsák István iskolaigazgató a rövid megnyitójában arról beszélt, hogy az iskola életében is bekövetkeznek időnként pozitív események, és ilyennek minősítette ezt a délelőtti alkalmat is, amikor egy értékes kis területtel gazdagodott az intézmény, az ott dolgozók és az ott tanulók örömére. Őt követve Schokátzné Tallér Mária tanárnő, mint a nemzetiségi sarok egyik kezdeményezője beszélt a nemzetiségi sarok létrejöttéről, amivel – mint mondta – sokak régi álma vált valóra, hiszen ezáltal is egyértelműbbé válhat az iskola arculata. A kivitelezésben részt vevők segítségét Radnai Erika köszönte meg, méltatva az ötletadó Schokátzné és Gutmayer Jánosné javaslatait, az igazgató és az önkormányzat segítőkészségét és Gutmayer Antal gondnok gyors és precíz munkáját.

 

Az igazgatóhelyettes asszony elmondta: akkor, amikor az iskola arra vállalkozik, hogy nemzetiségi oktatásban részesíti az arra jelentkező diákjait, akkor valójában arra vállalkozik, hogy bemutasson valamit a múltból – márpedig a tanórákon átadható ismeretanyag csak egy része a képzésnek, a nemzetiségi kultúra egyéb részleteit a hagyományok apró elemeinek megőrzésével és megismertetésével lehet továbbadni. Erre szolgált példaként többek között maga a megnyitó rendezvény meghívója is, amelynek minden példányára egy-egy darabka került ugyanazokból a rózsákból, amelyekből a kiállításon látható kislány fején lévő koszorú is készült.

 

Radnai Erika beszélt arról is, hogy az ő kisfia, aki szintén nemzetiségi képzésben tanul, nagyon szerencsés helyzetben van, mert olyan nagymamája van, aki ezeket a hagyományokat tovább tudja adni számára, és meg tudja osztani vele a gyerekkori emlékeit, tapasztalatait akkor is, ha például nemzetiségi versmondó, prózamondó versenyre készül. Nem csoda hát, hogy a beszédek után épp a harmadikos Ortner Ádám lépett a jelen lévő vendégek és diákok elé, és eredeti solymári viseletben adott elő egy verset arról, milyen az, amikor a nyelvjárás összetalálkozik a Hochdeutsch-csal, az iskolában tanított német nyelvvel. A megnyitó műsorban közreműködött még a hatodikos Papp András és a negyedikes Pitz János trombitán, a nemzetiségi sarkot pedig a hatodikos Bartha Dorottya és Kamuti Laura nyitotta meg a nemzetiszínű, illetve a solymári zászló fehér-kék színeit megjelenítő szalagok átvágásával.

 

(A beszámolóért és a képekért köszönet Hegedűs Andrásnak!)

 

Solymári Hétlépés Tánccsoport / Siebenschritt Tanzgruppe

A csoport 1983-ban alakult lelkes fiatalokból, akik a magyarországi német nemzetiség hagyományainak ápolását tűzték ki célul. A hagyományőrző táncokon kívül, nagy sikerrel állítunk színpadra népszokásokat, különböző élethelyzeteket és rendezünk hagyományőrző bálokat. A csoport legnagyobb szabású rendezvénye, az évente megrendezésre kerülő szüreti felvonulás és mulatság, ami egyre nagyobb látogatottságnak örvend.
Minden évben számos helyi, vidéki és külföldi fellépésnek teszünk eleget és programjainktól függően bárhol szívesen táncolunk. A nemzetiségi hagyományok ápolása mellett, a csoport szívesen táncolja a különböző magyar tájegységek táncait, repertoárunk mintegy felét teszi ki magyar néptánc.
Az együttes fennállása alatt több eredményt értünk el, és számos rangos rendezvényen is részt vehettünk. A legutóbbi sikerünket 2011-ben, a Német Nemzetiségi Néptánccsoportok VII. Országos Fesztiválján értük el, ahol a fesztivál díj mellett fellépési lehetőséget kaptunk a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján a pécsi Kodály Központban, ahol tovább erősítettük Solymár hírnevét.
Ezen eredményeink elérése érdekében hetente két próbát tartunk az Apáczai János Művelődési Házban (kedd 19 óra, csütörtök 19.30 óra).
Kis közösségünk Solymár Nagyközség Önkormányzatának támogatásával, az Apáczai Csere János Művelődési Ház szárnyai alatt, valamint a község lakóinak közreműködésével dolgozik lelkesen, szeretettel a néphagyományok ápolásán.

 

Honlap: www.solymarfolkdance.hu

Facebook: http://www.facebook.com/pages/Solym%C3%A1ri-H%C3%A9tl%C3%A9p%C3%A9s-T%C3%A1nccsoport/212779672079842

 

 

Búcsúbáli forgatag Pilisszentivánon

Jó hangulatban telt idén a pilisszentiváni német nemzetiségi önkormányzat búcsúbálja: bár a hírek szerint sokan tartottak attól, hogy a községi fúvószenekar muzsikájára nem lehet úgy mulatni, mint a környékbeli hagyományos báli zenékre, ez fényesen igazolta az aggályok alaptalanságát. Persze ennek érdekében a zenészek is alaposan kitettek magukért, de olyan jól felfűtötték a hangulatot, hogy már röviddel a kezdés után szinte megtelt a táncparkett. Azoknak, akik számára nem volt elegendő bátorítás a többiek jókedve, a német nemzetiségi tánccsoport rövid bemutatója igyekezett kedvet teremteni a tánchoz, ezután pedig a táncosok maguk is elvegyültek a báli forgatagban.

Éjfél előtt méltán csigázta fel a bálozók kedélyét a tombola, amelyre a község számos üzlete és vállalkozója ajánlott fel kisebb-nagyobb csomagokat, olyannyira, hogy a húzást két fordulóban kellett lebonyolítani az ajándékok nagy száma miatt.

Összességében profin szervezett, jól sikerült bálon vehetett részt ezen az estén Pilisszentiván apraja-nagyja, bánhatja, aki kihagyta.

 

 

A beszámolóért és a fotókért köszönet Hegedűs Andrásnak!